Sokkoló európai jövőt jósolnak a fák évgyűrűi

Sokkoló európai jövőt jósolnak a fák évgyűrűi

2021. március 22. - 11:35

 

Fák évgyűrűinek vizsgálatával állapították meg a szakemberek azt, hogy az elmúlt kétezer év legpusztítóbb száraz időszakát éljük 2014 óta. 

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Hőhullámok és csapadékhiány: amit 2014 óta tapasztalhatunk, az extrémebb annál, amit az elmúlt kétezer évben bármikor megélt az emberiség – írja a The Guardian. A globális felmelegedés lehet az oka annak, hogy ilyen mértékű hőhullámok következnek be, arra, hogy mennyire kuriózum az utóbbi évek meleg időjárása, fák évgyűrűit megvizsgálva döbbentek rá a kutatók. Elmondásuk szerint ezek a forró nyarak korai halálozásokért, a termés elpusztulásáért és erdőtüzekért is felelőssé tehetők. A folyók alacsony vízszintje nehezítette és drágította az áruk folyami szállítását, de az atomerőművek hűtésére is hatással volt. A tudósok arra számítanak, a következő években gyakrabban élhetünk át szárazságokat, a forró időszakok pedig még az eddigieknél is extrémebbek lesznek.

Az utóbbi hét év történéseit megelőzően is fokozódott az európai nyarak szárazzá válása, amelyekért biztosan nem a vulkáni vagy naptevékenység a felelős: valószínűbbnek tartják, hogy a Föld légkörén belül kell a választ keresni.

"Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy rendkívül meleg és száraz nyaraink voltak az elmúlt években" – mondta Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem professzora, a kutatás vezetője. „Eredményeink szerint az elmúlt évek klímája rendkívülinek számít, az elmúlt kétezer évben nem volt példa ilyen jelenségekre.” A szakemberek rendelkezésére álló adatok 2018-cal véget érnek, de 2019-ben és 2020-ban is nagyon forró volt az európai nyár.



A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A kutatók szerint a futóáramlás pozíciója és a kontinens fölötti légáramlás okozta a szárazságot, minden hátterében pedig a klímaváltozás áll. Büntgen szerint a klímaváltozás magával hozza az egyre gyakrabban bekövetkező extrém időjárási események sorát, ami a mezőgazdaság, az ökoszisztéma és a társadalom számára is rossz hír. A leginkább jelenleg az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság sínyli meg a forró nyarakat.

Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint munkájuk egyik erőssége az, hogy soha korábban nem állt rendelkezésre olyan adathalmaz, amely történelmi összehasonlításra teremtett volna alapot. Kutatásukról a következőket mondta: "Alátámasztja, hogy az európai nyarak extrém forrósága, amelyet egyértelműen az ember okozta éghajlatváltozásnak tulajdonítunk,

A klímaváltozás tehető felelőssé az extrémen csapadékos telekért is: 2100-ra tízszer akkora felhőszakadások is eláraszthatják a Föld egyes részeit, mint a közelmúltban, ha semmit sem sikerül változtatni a jelenlegi helyzeten. (Infostart)

 

Vizsgálati módszertan

147 tölgyfa 27 ezer évgyűrűjét vizsgálták meg a kutatók.

Az elmúlt évszázad jellemzésére élő fát, míg az azt megelőző korok szárazságainak megismerésére épületekben felhasznált faanyagot használtak.

A középkori minták folyómedrekből, a római koriak pedig kutakból származtak.

Szén- és oxigénizotópok segítségével kutatták, hogy mennyi víz állt a fák rendelkezésére az adott időszakokban.

Cseh és bajor famintákat használtak, ezek jól reprezentálják a kontinenst.