Ismeretlen kínai bértervezők munkáját dicséri az olcsó okostelefonok többsége

Ismeretlen kínai bértervezők munkáját dicséri az olcsó okostelefonok többsége

2020. december 21. - 11:44

 

Napjainkban minden bizonnyal már senkinek sem újdonság, hogy a mobil hátoldali márkajelzése legtöbbször csak jelzésértékű, hiszen a készülék gyártását nagyrészt ázsiai beszállítók végzik.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Ahogy az sem meglepő, hogy a szereplők nemcsak a gyártáson igyekeznek spórolni a piaci árverseny miatt. Ugyanakkor egyre gyakoribb jelenség, hogy már a készülék megtervezését is kiszervezik, ahogy tette azt például a Xiaomi, sőt újabban már az olcsóbb Samsung és az LG telefonok is sok esetben ismeretlen kínai bértervezők munkáját dicsérik - olvasható a Nikkei japán üzleti lap összefoglalójában.

A 2020 első felében globálisan értékesített okostelefonok harminchat százaléka kiszervezett tervezéssel született a hongkongi Counterpoint piackutató adatai szerint, ami kilenc százalékpontos növekedést jelent 2019-hez képest. Hogy valóban létező trendről beszélünk, azt az alábbi adatok is alátámasztják: bár a leszállított darabszám esetében az okostelefonpiac tizennyolc százalékos mínusszal zárja az évet, az ODM (Original Design Manufacturer, egy saját fejlesztésű termékeket gyártó vállalat, melynek termékei más márkanév alatt kerülnek forgalomba) és az IDH (Independent Design House, tervezéssel foglalkozó beszállítók) szegmens tizenkét százalékkal növekedett.

Érdekesség, hogy hasonló jelenség zajlott évtizedekkel ezelőtt a számítógépek és a televíziók piacán, miután az fokozatosan telítődött.

A korábbi tapasztalatoknak, valamint az aktuális trendeknek megfelelően az olcsóbb szegmensekben, vagyis a fejlődő világba szánt mobilok gyártása terén vélhetően pedig egyre nagyobb szerep jut majd ezeknek.

Minden út Kínába vezet

Az IDH-forradalom az előző évtized közepén Kínában indult, ekkor jelentek meg a piacon ugyanis az olyan viszonylag ismeretlen cégek, mint a Wingtech, a Huaqin vagy a Longcheerolcsó mobildizájnjai. Jelenleg ők hárman uralják a piac kétharmadát, de a 'kisebb halak' is szinte kivétel nélkül kínaiak. Az ember talán nem is gondolná, hogy ezek a vállalatok jó értelemben lavinát indítottak a helyi ellátási láncban: közreműködésüknek hála ugyanis a mobilpiacra beugrani próbáló kisebb kínai cégek százai állíthattak elő mindenféle iparági tapasztalat nélkül, alig pár hónap alatt működőképes telefonokat. Persze hozzá kell tenni, hogy a kezdeti próbálkozások nagyrészt más márkákat utánzó, olcsó, silány minőségű kacatok voltak. Ám a fejlődés természetesen az IDH-cégeket sem kerülte el, amik egyebek mellett a kínai mobilgyártók előretörésében is jelentős szerepet játszottak. A Wingtech például már 2008-ban belefogott a bérgyártásba és a házon belüli alkatrészgyártásba is, azaz ODM-mé vált. Újabban pedig értékesítés utáni szolgáltatásokat nyújt elsősorban garanciális ügyekkel, javítással kapcsolatban. Ügyfeleinek száma az eredeti, sok száz kis cégről ma már néhány nagyobb kínai és indiai márkát számlál, legnagyobb megrendelői között megtaláljuk a Xiaomit és a Huaweit, de manapság egyre többen dolgoznak a Samsungnak és az OPPO-nak is.

Pár éve a cég stratégiai igazgatója így nyilatkozott a Wall Street Journal-nak: "Mi nem pusztán bérgyártók vagyunk, mint a Foxconn (ők felelnek az iPhone összeszereléséért). Versenyképességünk alapja a kutatás-fejlesztési és tervezési képességünk." 


A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Az ODM-piac vezető cége egy másik kínai vállalat, a sanghaji székhelyű Huaqin, ami tavaly egymilliárd dollárnyi befektetői tőkével gyarapodott, többek között az amerikai Qualcomm mobilprocesszor-gyártóval és az Intellel. Ők bő egy esztendeje a Samsung beszállítói, kapcsolatuk pedig olyannyira gyümölcsözőnek bizonyult, hogy 2020 első fél évben nyolcvannégy százalékkal növelték a leszállított darabszámot - írja a Counterpoint. A cég 2016 óta notebookokat és különféle IoT-készülékeket is gyárt, minőségbiztosításukba pedig már indulásuk óta rengeteget pénzt, időt és energiát fektetnek.

Koreát is meghódították

Az elmúlt években már korántsem csak a feltörekvő kínai márkák gyártatnak ODM-ekkel: a tervezéskiszervezés térhódításának eddigi legszemléletesebb példája a dél-koreai Samsung, amely méretéből és szerteágazó elektronikai kompetenciáiból fakadóan sokáig képes volt a teljes okostelefon-gyártási folyamatot cégen, illetve cégcsoporton belül elvégezni. Mindez a Nikkei szerint 2019 második felében radikálisan megváltozott, akkor ugyanis elkezdték külső cégeknek kiszervezni okostelefon-üzleteik jelentős részét. Idén évi ötvenmillió Samsung-telefon készül bértervezéssel, ez a teljes eladásaik egyötöde. A cég szerint ezzel a lépésükkel - bizonyos modellek esetében - az alacsonyabb árat követelő piaci igényekre reagáltak, magyarán kalkulációk után megállapították, hogy az olcsóbb készülékek esetében túl drága a hazai tervezés.

(A tervezéskiszervezés leginkább az olcsóbb Galaxy M szériát érinti, amelyet elsősorban a feltörekvő piacokra, például Indiába szánnak.) A másik nagy koreai mobilgyártó, az LG 2018-ban kezdett el ODM-cégekkel gyártatni, és tavaly már készülékei harminc, idén hatvan százalékát a három nagy kínai beszállítótól rendelték. Október végén kiadott közleményük alapján pedig 2021-re terveik szerint hetven százalékra növelik az ODM-részarányt. Mindez annyit tesz, hogy az LG (vagy más megrendelő) csak a telefon külső megjelenését és általános teljesítményadatait adja meg a gyártó felé, az összes többit a beszállítóra bízza. Az ODM-cégek felelnek a belső megtervezéséért, a szükséges alkatrészek beszerzéséére és a gyártásért.


A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Az okostelefon az új televízió?

A Samsung és az LG ODM-kapcsolata - egyelőre legalábbis - még nem azt jelzik, hogy a kínai cégek a csúcskategóriát akarnák meghódítani, sokkal inkább azt, hogy manapság az okostelefonok piaca az olcsóbb szegmensekben, a fejlődő világban növekszik igazán, a legnagyobb piacot Kína, India, Indonézia, Brazília és az afrikai országok jelentik. (2020 első negyedévében a világon eladott mobilok negyvenöt százaléka a százötven dollárnál, körülbelül negyvenhétezer forintnál olcsóbb nagykereskedelmi ártartományba sorolható.) Azokon a piacokon, ahová ezeket a készülékeket szánják, az első és legfontosabb tényező az ár, az egy készülékre eső nyereség pedig elég alacsony. Ebben a környezetben az utóbbi másfél évtizedben jól működő, olcsó ellátási láncot kialakító, üzleti modelljüknek köszönhetően erős méretgazdaságosságot elérő kínai ODM-cégek a jelek szerint a drágább mobilok piacán taroló koreai gyártóknál is versenyképesebbek.

Ahogy a Nikkei írja, a mobilpiac alsó szegmenseinek átalakulása hasonló a személyi számítógépek és a televíziók ellátási láncában bekövetkezett, 1990-es változásokhoz. Az adott technológiai szegmens fejlődésével egyre ritkábbak a forradalmi újítások, a piac telítődésével a fejlesztési költés határhaszna csökken, azaz egy jobb termék létrehozásának és marketingjének költségei egyre emelkednek, míg az abból származó haszon egyre csökken. Bár a felső kategóriában még elvisz egy terméket egy kicsivel jobb kamera, egy kicsivel élesebb/nagyobb kijelző vagy egy adatvédelmi újítás, az olcsóbb szegmensekben, a fejlődő világbeli piacokon gyakran bőven elég, amit egy olcsó telefon tud. Hasonló volt a helyzet annak idején a számítógépek és televíziók esetén: bár eleinte évről-évre nagyot fejlődött a technológia, manapság erősen elvált a szegmens teteje, ahol a brutális felbontásért és az irtózatos teljesítményért nagy haszonkulcsot lehet szedni, és a szegmens alja, ahol olcsón kaphatóak az átlagos felhasználónak teljesen megfelelő termékek.

Ma becslések szerint a tévék negyven százaléka ODM-gyártók terméke; a számítógépek piacán, ahol már az 1990-es években megindult ez a folyamat, magasabb az arány.

A modell hátránya viszont, hogy a piac telítődésével és az ODM-ek elterjedésével az olcsóbb szegmensekben a készülékek egyre hasonlóbbá válnak, azaz egyre nehezebb kitűnniük az egyes márkáknak. A közép- és felső kategóriás termékek piacán pedig eleve nem működik a dolog, a Samsung, az Apple vagy a Huawei csúcsmobiljai ennél nagyobb és költségesebb szakértelmet igényelnek. Az aktuális trendek alapján ugyanakkor a következő években valószínűleg az ODM-ek hajtják majd a globális mobilipart. (raketa.hu)